Hula Tánc
Ajándék a földnek
A Hula, mely „Hawai’i ajándéka a földnek“, őszinte szívverése a szigeteknek, egy kecses táncforma, ami megtestesíti a legendás polinéziai térség szépségét és báját. A tánc a hawai’i kultúra fontos része, melynek középpontjában a Természet és az Ember szeretete és tisztelete áll. A harmonikus mozgás, a belső béke adja e tánc egyedülállóságát és méltóságát, mely lehetővé teszi, hogy örömmel, szeretettel kapcsolódjunk környezetünkhöz, és isteni, belső lényegünkhöz.
Föld és Ég találkozása
A táncosok mozdulataikkal ősi mítoszokat, legendákat, érzelmeket jelenítenek meg, keltenek életre. Kezeik történeteket mesélnek, csípőjük kecsesen ring, miközben lábukkal erősen kapcsolódnak a földhöz. A tudatos lélegzetvétel, a koncentráció serkenti az életenergia áramlását az egész testben.
Hula szerepe a Hawai’i kultúrában
A hawai’i kultúrában senki nem birtokolja a hula-t, és senki nem mondhatja magáról, hogy ő lenne a tudás kizárólagos forrása. Nincs egyetlen definíciója a hula-nak és még csak egyezség sincs arról, hogy mikortól és melyik hawai’i szigetről eredeztethető. Tanítók és előadók egyet értenek abban, hogy a hula jártasság, elhivatottság, szeretet és csoportmunka kombinációjából fejlődik ki, ami a bennünk rejlő energián alapul és telített a gyönyör és a tisztelet kifejezésével. Ez egy különleges világ, mert erős gyökerekkel kapcsolódik egy több mint ezer éves kultúra hagyományaiba. A hula egyedülálló a Hawai’i kultúrában. Részben azért, mert a szigetek több ezer mérföldnyire vannak minden irányban a legközelebbi szomszédoktól. Az elszigeteltség tette lehetővé olyan kulturális formák kialakulását, amiket nem adoptáltak a világ más tájairól. Manapság az emberek egyetértenek abban, hogy a Hula Hawai’i – és Hawai’i maga a Hula. Ez ilyen egyszerű.
A hawai’i tánc jelenlegi kora, ami David Kalakaua király korával kezdődött 1880-ban, mindig magába foglalta mind az ősi és a modern hula tánc formákat. Az eredmény egy gazdag hagyaték lett, ami kiterjedt távoli országokra is. Napjainkban a hula tanulmányozása és előadása a világ minden táján megtalálható.
Kahiko
A régi időkben a hula az élet szerves része volt. Szorosan kapcsolódott a hawai’i tradicionális hitrendszerhez. Mivel nem volt írás, az ősi történeteket, legendákat a dalok, kántálások, és a hula táncok őrzik. A tradicionális hawai’i hula a Kahiko, elsősorban templomi tánc volt. Isteneik oltalmába ajánlva mindig szent, és komoly szándékkal táncolták. A táncmozdulatok határozottak és lendületesek. A figyelem a kézmozdulatokkal elmesélt történetre irányul.
A tradicionális viselet mindkét nem számára a szoknyaszerű Kapa volt. Alapanyaga fakéreg, melyet áztatással és ütögetéssel finomra puhítottak, majd növényi festékeket használva ősi szimbólumokkal díszítettek. Színeit az előadott tánc témája szabta meg.
A táncosokat a Kumu Hula vagyis Hula mester gyermekkoruktól fogva tanította. Mind szellemileg mind testileg maximális fegyelmet és tisztaságot követelve tőlük.
Auana
Tartalmukat tekintve érzelmekben bővelkednek, a táncosok igen kifejező táncokat mutatnak be. Az auana az ősi kahikóban gyökeredzik, abból fejlődött ki, mint egy szép fa, s finom ágai szerte-szét ágaznak. Minden formájában gyönyörű, sokoldalú szimbólumokkal teli a hula, és megérinti a szíveket ugyanúgy, ahogy az elmét, s megtölti a lelket, gyönyörködteti a szemet.
Stílusát tekintve a lépések lágyabbak, légiesebbek, a kézmozdulatok hullámzóbbak. A koreográfiák kortárs mesterek munkái, akik legtöbbször a dal szövegét és zenéjét is maguk írják. Jellemző hangszerei az ukulele és az elektromos gitár. Bár a hangszerelésben és a táncban is nagy az alkotói szabadság, a hula alapvető jellemzőitől nem térnek el. A dalok témája a szeretet és a rajongás kifejezése, egy kedves személy, vagy a szigetek természeti szépsége iránt. Emlékek, vágyakozás, boldog élmények felidézése. A hula auana témaválasztéka a tengeri élőlényekről szóló gyerekdaloktól valamennyi korosztálynak szóló kacér vagy romantikus szerelmes dalokig, a hajózás vagy hullámlovaglás izgalmait bemutató dalokig terjed, s minden korosztálynak szól.